Osztatlan közös tulajdon

Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy ingatlannak több tulajdonosa van és annak minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll az adott ingatlanban. Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre, eszmei hányadrészek feltüntetésével. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdonrésze használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése = OKTM

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló* törvény, és a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló** Korm. rendelet szabályozza a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését.
Az osztatlan közös földtulajdonnal rendelkezők, tulajdoni hányaduknak megfelelő önálló földrészletek kialakítását legkésőbb 2012. június 1. napjáig kérelmezhették az illetékes körzeti földhivataloknál. A határidőben benyújtott kérelmek szerinti önálló földrészletek kialakításának és kitűzésének költségeit (a soron kívüli eljárás kivételével) a Magyar Állam vállalja. A megosztási eljárás során a területi minimumot – külterületen 0,3 ha, zártkertben 0,15 hektárt – el nem érő földrészlet nem alakítható ki.

* (1993 évi II. törvény)
** ((374/2014. (XII.31.)) Korm. rendelet

Osztatlan közös tulajdonok Magyarországon

Jelenleg mintegy 2 millió hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld van hazánkban. Ez közel 272 000 db földrészletet és 2 millió tulajdonost jelent.
A Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint 69.078 db földrészlet, 316.923 kérelmet benyújtó tulajdonos és 1.092.237 hektár termőföld érintett kérelemmel.

Soron kívüli eljárás

Állami finanszírozásban osztatlan közös tulajdon megszüntetésére eddig csak Vas megyében, néhány ingatlant érintően került sor, 2013-14. évben. Amennyiben azt szeretné, hogy a területe belátható időn belül kizárólag az Ön tulajdonában legyen, javasoljuk a soron kívüli eljárást.
Kérelmet benyújtott tulajdonos, a megosztási költségek megfizetésével kezdeményezheti soron kívüli eljárás lefolytatását. Az ügyvédi és a földmérési feladatokat a kérelmező által megbízott és fizetett ügyvéd, illetve földmérő látja el. Fentiek alapján a tábla teljes megosztásának finanszírozását a kérelmező kell, hogy vállalja.
A megosztás menedzsmentjét A-Z-ig vállaljuk – a „Mit vállalunk” menüpont szerint.

Ajánljuk, mert az osztatlan közös tulajdonnak számos hátránya van

Az osztatlan közös tulajdonú tábláknak sajnos több hátránya is van.Többek között, hogy az adott ingatlanrésznek sem a pontos helye, sem a pontos mérete nem ismert és nem leírható, valamint a földhasználati bejelentkezés is nehézkes, mind a földhasználónak, mind a tulajdonosnak.

Jogszabály szerint az adott személy a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben tulajdonos a tábla minden részében. Így ha pl. az adott táblában van mocsár, szántó és legelő, akkor az adott tulajdonos mindegyik művelési ágban a tulajdoni hányada arányában tulajdonol egy-egy részt. Tehát minden művelési ágban van egy eszmei tulajdoni hányada, de semelyikben nincs meg a pontos helye az adott személy tulajdonának.

Nem tisztázott a pontos területi méret sem. Mivel az adott személy minden művelési ágban tulajdonos, így csak arányosított nagyságot lehet megállapítani. A tényleges terület akkor számolható ki biztosan, ha megtörtént a tulajdon pontos helyének a meghatározása, azaz, hogy konkrétan melyik művelési ágban, melyik minőségi osztályában lett kijelölve a tulajdonában lévő AK érték.

A földhasználatot is nagyban megnehezíti az osztatlan tábla. A tulajdonostársak mindegyike jogosult ugyanis a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára, vagy ennek átengedésére. Ehhez azonban úgynevezett használati rendet (megállapodás+ térképi kimutatás) kell kialakítani osztatlan közös tulajdon esetében, azaz meg kell határozni, hogy az adott földrészleten belül adott tulajdonostársakat, pontosan hol illeti meg a tulajdoni hányaduknak megfelelő földterület.

Ajánljuk, mert a használati rend kialakítása nehézkes

A használati rendet a tulajdonosok határozzák meg egymás között, amennyiben meg tudnak egyezni. A használati rend kialakítása egy nagyon költséges és időigényes eljárás, így sokszor sem a tulajdonos sem a földhasználó nem vállalkozik rá. Mindezeken túl a legfőbb probléma az, hogy a használati rendben való megállapodás jellemzően nem kivitelezhető sok tulajdonostárs esetén.

Amennyiben nincs használati rend, a földhasználó nem tud bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba. A földhasználatot márpedig ingatlanmérettől függetlenül minden esetben be kell jelenteni a földhivatalba (akár saját használatról, akár haszonbérletről van szó). A rendezett földhasználatnak kiemelt jelentősége van, hiszen a mezőgazdasági területek után járó támogatásokat csak a jogszerű földhasználók vehetik igénybe. Ha a támogatást nem tudja lehívni a földhasználó, nem biztos, hogy megéri neki gazdálkodni. Ez egy átlagostól gyengébb minőségű föld esetében tehát akár oda is vezethet, hogy az adott parcella nem kerül megművelésre, mivel támogatás nélkül a gazdálkodás veszteséges.

Ajánljuk, mert az osztatlan közös megszüntetése számos előnnyel jár

  • Könnyebben értékesíthetővé válik földterülete, hiszen az 1/1 tulajdonú ingatlanokra jóval nagyobb a kereslet,
  • egyszerűbb lesz a földjének a bérbeadása,
  • biztosan lehívhatja a területalapú támogatást a támogatható területei után,
  • érvényesítheti a birtokvédelmet elművelés esetén,
  • esetleges hitelügyleteiben az ingatlanjait fedezetként bevonhatja,
  • ingatlanjára akár ültetvényt is telepíthet,
  • a pályázati lehetőségek köre kibővül.

A fentiekre tekintettel a megosztásra került, kizárólagos tulajdonú ingatlanának értéke nő.

Ki veheti igénybe a szolgáltatásunkat?

Kizárólag az a földtulajdonos tudja igénybe venni a szolgáltatásunkat, aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetését az illetékes körzeti földhivataloknál 2002-2012-ig kérelem formájában kezdeményezte, vagy olyan személytől szerezte a földjét, aki nyújtott be kérelmet.

Ajánljuk azon földtulajdonosoknak, akik minimum 15 hektár nagyságú területrésszel rendelkeznek, és:

  • tudni szeretnék a tulajdonolt / használt terület természetbeni határait, és pontos méretét,
  • területalapú támogatást szeretnének lehívni / haszonbérbe szeretnék adni a területet,
  • hitelt szeretnének felvenni, a tulajdonolt területet fedezetként felajánlva,
  • ültetvénytelepítést szeretnének megvalósítani, vagy
  • olyan pályázaton szeretnének részt venni, melynek feltétele az 1/1-es tulajdonú ingatlan.